~Beszélnem kell vele~
Sziasztok! Ne haragudjatok hogy ennyit késtem az új résszel de sajnos nem volt időm rá:/ Gin most egy darabig úgy néz ki nem fog tudni részeket hozni egyéb okok miatt. Úgyhogy ameddig rendbe nem jön addig én írom a részeket. Remélem ez senkinek se jelent gondod és tetszeni fognak:) Na nem is Húzom tovább az időtöket! Jó olvasást!♥ Pux
*Tina szemszöge*
Nem tudtam ki állhat az ajtóba de, hogy őszintén megmondjam senkihez sincs kedvem. Úgy érzem magam mint egy csődtömeg. Ekkor azt a bizonyos személyt pillantottam meg aki talán egy kis megnyugvást nyújtott számomra, de fogalmam sincs, hogy fogok ezek után a szemébe nézni.
-Nem szólt ki senki gondoltam bejövök. Remélem nem baj. Egyből utánad jöttem, mert láttam, hogy valami nincs rendben.-mondta Sean és közbe leült mellém az ágyra.
-Semmi baj csak kicsit összezavarodtam és kiakadtam.-szipogtam.
-Tina te sírsz?-nézett rám Sean.
-Igen, de nem feltétlen miattad, hanem igazából minden miatt ami velem történik.
-Mit csinált veled? Megütött vagy bármi?-kérdezte idegesen.
-Nem nem ütött meg csak hozta a szokásos bunkó formáját amit én egyszerűen képtelen vagyok elviselni.
-Te jó ég Justin miatt ne sírj már! Annyira felesleges. Egy ilyen lánynak mint te emberszámba se kéne venned. Most azonnal kapd össze magad elviszlek valahova, hogy feldobjalak egy kicsit. Nem fogom hagyni, hogy pont miatta legyél szomorú.
-Hát nem is tudom mit mondjak. Igazából sehová sincs kedvem menni. Főleg így nem.
-Na Figyelj nem fogom hagyni,hogy szomorkodj. Ha neked rossz kedved van nekem is az lesz. Nem szeretem látni mikor szomorú vagy és azt se amikor sírsz. Én azt szeretem mikor mosolyogsz azzal a csodálatos mosolyoddal. Olyankor elvarázsolsz.- mondta majd könnyeimet letörölte.
-Ohh ez nagyon aranyos Sean, de még mielőtt bármibe is segíteni szeretnél el kell mondanom valamit.-mondtam félénken.
-Nekem bármit.-mosolygott.
-Hát rendben. Na szóval az a helyzet, hogy nagyon jó volt veled tényleg de igazából én nem szeretnék most kapcsolatot, mert félek attól, hogy valaki újra összetör és én erre nem állok készen. Nem tudnám azt mégegyszer végigcsinálni. Az előző kapcsolatom nagyon csúnyán ért véget és teljesen összeomlottam utána. A sebeit még néha most is érzem.
-Figyelj én nem akarok semmit se ráderőltetni, ha te úgy érzed, hogy erre nem állsz készen én elfogadom és akkor se hagylak cserben. Itt állok melletted akkor is mint a legjobb haverod.-ölelt meg.
-Na de most húzz fel egy fürdő ruhát mert szükség lesz rá. Én is hazamegyek átöltözni egy óra múlva találkozunk a házatok előtt.-nyomott egy puszit az arcomra majd elment.
Igazából nagyon örülök annak, hogy Sean ilyen jól fogadta ezt az egészet és még így is számíthatok rá. Jólesik, hogy figyel rám és a lelki állapotomra. Úgy-hogy úgy gondoltam kell egy kis kikapcsolódás ezek után. De még mielőtt bármit is csinálnék fel kell hívnom Dzsenit és el kell mondjam neki mi történt. Dzseni nem nagyon tudott beszélni mert pont rosszkor hívtam ugyanis nála volt a barátja és hát..szóval gyorsan elhadartam neki a dolgokat és azt mondta, amit Sean. Ő is megállapította, hogy igen is szükségem van egy kis kikapcsolódásra és menjek el Seannel. Bevallom éreztem, hogy le akar rázni szóval nem is tartottam fel csak elköszöntem és már készültem is. Előbányásztam a fiókomból a kedvenc fürdőruhám:
A hajamat lófarokba fogtam bepakoltam egy törölközőt egy naptejet. Megfogtam a telefonom és már indultam lefelé. Lent összefutottam Ryanel és az új csajjal. Aranyos volt a lány meg szép, de ahogy Ryant elnézem nem jelentett neki többet egy éjszakás kalandnál.
-Sziasztok.-mondtam mosolyogva.
-Jóreggelt hugi hát te hova?-vont kérdőre.
-Áh semmi különös csak egy jóbarátom elvisz egy kicsit kikapcsolódni.
-Á értem. Mond meg neki, hogy van egy bátyád aki azt üzeni hogyha hozzád ér eltöri az ujját.-nevetett.
-Jaj Ryan csak kiruccanunk egy kicsit.
-Jó rendben elhiszem. Majd hívj.
-Oké. Szeretlek.-majd nyomtam egy puszit az arcára és ki is mentem mert Sean épp akkor dudált.
Behuppantam mellé a kocsiba és már indultunk is. Lassan fél órája utaztunk.
-Mostmár igazán elmondhatnád hova megyünk.-mondtam kíváncsian.
-Nem kell elmondanom mert már itt vagyunk.-mondta mosolyogva majd kiszállt a kocsiból. Én követtem tettét. Mikor kiszálltam ez a csodás látvány fogadott:
-Úristen Sean tudtad, hogy mi hiányzik nekem.-néztem a tengerpartra és a mólóra.
-Hogy ne tudnám. Amikor bármi baj van az életembe én is ide jövök egy kicsit kikapcsolni. Napozni, fürdeni, gondolkozni, sétálni, de most társaságot is hoztam magammal.-mondta mosolyogva.
Több se kellett fogtuk magunkat és lecuccoltunk a partra. Viszont volt egy jobb látvány ami megfogott. Persze a tengerpart is gyönyörű de ez más. Teljesen más. Sean épp az öltözők előtt vette le a pólóját.
Addig néztem és csodáltam kidolgozott felsőtestét míg ez egyszercsak fetűnt neki miután fürdőgatyára vetkőzött. Odarohant, elkapott a derekamnál fogva, felemelt és a vízig meg se állt. Beledobott. Mikor feljöttem a víz alól elég mérges fejet vághattam és közbe viccesen is nézhettem ki ugyanis Seanből kitört a nevetés. Nem sokáig ugyanis ráugrottam és a víz alá nyomtam. Ezt kb eljátszhattuk egy párszor mert csak arra voltam figyelmes hogy a fülem is és az orrom is tele van vízzel. Úszkáltunk még egy picit meg fröcskölődtünk aztán mát éreztem, hogy olyan lehet a bőröm mint egy 90 éves öreg néninek. Megindultunk ki és elmentünk egyett fagyizni és sétálgattunk a mólón. Majd visszamentünk és lefeküdtünk a partra napozni. Be kentem Seant és magamat is nap tejjel, mert egyikőnk se szeretett volna rák vörösen hazamenni. A nap sugarak simogatták a bőröm. Éreztem ahogyan feltöltődök D-vitaminnal. Arra lettem figyelmes, hogy Sean nagyokat szuszog mellettem. Elaludt. Annyira édes volt ahogyan alszik. Pont mint az este..Nem kellett volna...Minden újra eszembe jutott és folyton Justinon agyaltam. Bármit csináltam csak Justin jutott az eszembe. Fel kellett keltenem Seant.
-Sean figyelj most el kell mennem, mert én ezt nem bírom.-mondtam kapkodva.
-Mi most mi a baj mit csináltam? Valami rosszat tettem?-kérdezte aggódva.
-Nem, nem dehogy is nagyon jól éreztem magam! De újra eszembe jutott Justin és úgy érzem, hogy ezt meg kell vele beszélnem. Köszönöm ezt a csodás napot! Szeretlek. Majd hívlak.-egy puszit nyomtam arcára és elindultam az öltözők felé. Közben hívtam egy taxit. Még szerencse, hogy hoztam magammal váltóruhát. Miután átöltöztem a parkolóhoz siettem és a taxim meg is érkezett. Beszálltam, majd megadtam Justin címét és már indultunk is. Egész oda vezető úton szegény Seanen gondolkoztam, hogy úgy otthagytam. De ezt most meg kell beszélnem Justinnal. Remélem megérti. Ahogy végzek felhívom. Mikor oda értem a házhoz kifizettem a taxist és már mentem is a bejárati ajtó felé. Nyitva volt tehát bementem. Nem találtam lent senkit minden csendes és nyugodt volt. Így Justin szobája felé vettem az irányt.Eközben kétszer is meggondoltam mit akarok, de arra jutottam míndíg, hogy ezt igen is meg kell beszélnem vele. Nem szabad hagynom magam. Kopogni se kopogtam csak benyitottam..
